Hogyan tanulj nyelvet stresszmentesen? A leggyakrabban előforduló hibák és néhány jótanács

Előfordult már veled, hogy eldöntötted, hogy most aztán tényleg megtanulsz egy nyelvet, eleinte lelkes voltál, majd egyre nagyobb szenvedésnek érezted az órára járást, a tanulást, illetve mindent ami a nyelvtanulással kapcsolatos? Ha igen a válaszod, megnyugodhatsz, nem Te vagy az egyetlen, akit frusztrál ez az újra és újra visszatérő téma, hogy meg kéne tanulnod végre angolul. Vajon miért válik teherré, kényszerré a világ egyik legjobb dolga? Mert nyelvet tanulni igenis jó, elképesztő érzés, amikor például megértesz egy olyan párbeszédet, amit korábban csak bambán végighallgattál volna, anélkül, hogy néhány szón kívül bármit el tudtál volna csípni az egészből. Vagy amikor megnézel egy filmet eredeti nyelven, mindenféle felirat nélkül, vagy elolvasol egy cikket a neten és nem akadsz meg minden második szónál, sőt igazából fel sem tűnik, hogy angolul olvasol. Mindez lehet, hogy furcsán hangzik, de el lehet jutni idáig. De mégis, mi az vagy mik azok, amik meggátolnak abban, hogy mindezt görcsös belefeszülés nélkül tudd elérni?

Összegyűjtöttem Neked néhány nagyon gyakran előforduló hibát, amik nem kicsit meggátolhatnak abban, hogy stresszmentesen tanuld az áhított nyelvet. Illetve adok néhány jó tanácsot, hogyan kerüld el ezeket a hibákat, hogy a lehető leglazábban menjen a tanulás. 🙂

1. Türelmetlenség. No talán ez a leggyakoribb hiba, amit elkövethetsz magaddal szemben. Ha már egyszer a nyelvtanulás mellett döntöttél, legyen is látszatja, például megértsd a barátnőd ausztrál pasijának akcentusát vagy gond nélkül megnézd a BBC adását vagy sikerüljön a felsőfokú nyelvvizsgád már a következő hónapban. Szóval vannak elvárásaid. Ilyenkor mindig azt szoktam mondani, hogy gondolj csak bele, milyen fejlődési folyamaton megy keresztül egy kisgyerek, aki a saját anyanyelvét tanulja. Bizonyos hangokat nem szépen ejt, ragokat téveszt, szavak nem jutnak eszébe, stb. Ő sem fél év alatt tanulja meg a nyelvet, hanem hosszú évek kellenek, hogy tökéletesítse a kiejtését, nyelvtanát, fogalomrendszerét, és még akkor is, ha már folyékonyan beszél, vannak olyan szavak, kifejezések, amiket nem ért.

Tanács:

Adj időt magadnak! Légy sokkal türelmesebb magaddal szemben, gondolj bele, mindezt már egyszer végigcsináltad a saját anyanyelveddel, sokkal kevésbé görcsölve. Illetve próbálj meg nem kiborulni, ha egy alapfokú tanfolyam elvégzése után nem érted meg a dalok szövegét vagy egy összefüggő halandzsának tűnnek a BBC hírei. Mindig arra gondolj, hogy a nullához képest milyen nagyon sokat tudsz már, ahelyett, hogy a hiányosságaidra koncentrálsz. Érdemes visszalapoznod a jegyzeteid elejére, ami akkor kínainak tűnt, most már lehet, hogy rutinszerűen használod.

2. Félelem attól, hogy hibázol. „Óóó erre én is gondoltam, csak nem mertem mondani.” Nincs olyan tanítvány, akitől ne hallottam volna legalább egyszer ezt a mondatot. Biztos veled is előfordult már, hogy azért nem szólaltál meg angolul, mert féltél, hogy rosszul használsz valamilyen szerkezetet. De ha megkérdezném, mégis mitől félsz ilyenkor, mi fog történni, nem tudnál válaszolni. Talán attól, hogy kinevetnek? Nem túl reális félelem, hiszen nem gondolom, hogy egy külföldinek ez lenne az első reakciója, ha valaki például segítséget kér tőle az anyanyelvén. Tapasztalatom szerint a legtöbb külföldi repes a boldogságtól, ha hozzászólnak angolul. (Erről külön cikket írhatnék, milyen csalódottak tudnak lenni a külföldiek, ha csak azért nem állnak szóba velük a magyarok, mert azon paráznak, nem fogják tudni választékosan kifejezni magukat.)

Tanács:

Szeresd a hibáidat! Óriási lépés a nyelvtanulás hosszú folyamatában, hogy elfogadd, sőt megszeresd a hibáidat. Hibák nélkül nem lehet nyelvet tanulni, fogd fel úgy, hogy ők visznek téged előre. Legyen az a célod, hogy tanulj belőlük és idővel észre sem fogod venni, hogy bizonyos hibákat már magad mögött hagytál.

3. Tökéletességre törekvés. Talán el sem hiszed, de nagyobb gondot okoz ez, mint a felületesség. Számtalan tanítványom volt már, akiket úgy kellett rábeszélni, hogy most már menjenek el vizsgázni, mert nagyon sokat tudnak, biztosan sikerülni fog a vizsgájuk. Teljesen érthető persze, hogy Te is szeretnél olyan nyelvi szinten beszélni, mint az anyanyelveden, mert úgy érezheted, az, amit angolul el tudsz mondani, közelébe sem ér az igazi mondandódnak. Kevésnek érzed azt, amit ki tudsz fejezni, így inkább nem is mondod, még ha kerek egész mondatokról is van szó. Teljesen kiborít, hogy nem tudod szóról szóra ugyanazt elmondani angolul, mint magyarul, holott már hónapok/évek óta tanulsz. És ez persze nem tesz jót a beszédkészségednek.

Tanács:

Ne akarj tökéletes lenni! Rövid idő alatt megtanulhatod, hogyan egyszerűsítsd a mondandód, attól, hogy nem ugyanazt mondod, mint amit a saját nyelveden mondanál, attól még nagyon folyékonyan ki tudod fejezni magad. Idővel pedig tanulhatsz olyan szerkezeteket, idiómákat, amik magasabb szintűvé teszik a beszéded.

4. Tankönyvi angolhoz ragaszkodás. Bár nagyon sok és köztük nagyon jó nyelvkönyvek vannak a piacon (néha úgy érzem egy kicsit több, mint kellene), de sajnos nem elégedhetünk meg azzal, hogy megtanuljuk belőle az adott leckéket. Alapfokon még óriási mankót jelent, ha tudod, hogy megtanultad már a Present Simple-t vagy a melléknévfokozás alapjait. Később viszont, ha már magasabb szinten vagy, egyfajta steril tudást nyújt csak a nyelvkönyvek nagy része, és főleg, ha nem beszédközpontú órákon veszel részt, bajban lehetsz, ha idegen nyelvi környezetbe kerülsz. És megint csak azt gondolhatod, hogy hiába tanulsz már X éve angolul, mégsem megy ez neked.

Tanács:

Teremts anyanyelvi környezetet! Ha nincs is lehetőséged arra, hogy külföldön tölts valamennyi időt, próbálj minél több olyan forrást használni, ami nem tankönyvszagú. Olvashatsz magazinokat, regényeket, akár könnyített változatban is, nézhetsz rövid videókat, naponta többször átfuthatsz rövid facebook posztokat angolul. Válogass olyan anyagokat, amik érdekelnek és ha megtaláltad a legjobb forrásokat, építsd be ezt az új szokásodat a napirendedbe. A lényeg, hogy ne kelljen magad kényszeríteni, hogy szánj rá időt, akkor tudsz ugyanis a legjobban tanulni, ha nem nyomás alatt teszed.

5. Céltalanság vagy túl nagy, távoli vagy akár irreális célok hajszolása. Az új tanítványoknál mindig felmerül a kérdés, hogy mi a legfőbb céljuk a nyelvtanulással. A többségük tudja, mit szeretne, nyelvvizsgázni, külföldön munkát találni, megtanulni jól beszélni, egy részüknek azonban fogalma sincs, miért van az órán, furcsán hangzik, de van ilyen is. Őket a szülők küldik, hogy tanuljanak meg angolul, vagy épp ne bukjanak meg, de belső indíttatásuk nem sok van. Na velük nagyon nehéz és általában nem is tanulnak sokáig. Azok, akiknek viszont van egy nagy, konkrét céljuk, vagy abban hibáznak, hogy túl rövid idő alatt szeretnék azt elérni vagy túl nagynak látják a célt és már néhány óra után feladnák, mondván túl sok ez nekik. Persze, mert nem látják a célhoz vezető utat.

Tanács:

Kisebb, konkrét célokat tűzz ki! Távoli célnak nagyon jó, ha nagy dolgot választasz, hiszen egyszer majd tényleg azt szeretnéd, hogy ne legyen szükséged segítségre egy szobafoglalásnál vagy éppen ügyesen lenyelvizsgázz, de rövid távú célok hiányában könnyen lendületed veszted. A nagy célok mellett tehát elengedhetetlen, hogy kicsi vagy akár mini célokat kitűzz magadnak. Lehet ez akár csak annyi, hogy minden napra kitalálsz magadnak valamilyen, angollal kapcsolatos tevékenységet. Gondold át, tervezd meg, hogy az adott héten, hónapban mit szeretnél megtanulni, meddig szeretnél eljutni és a sikerélmény garantált.